ALAPSZABÁLY

 

ÁRPÁD VEZÉR LOVAS- ÉS ÍJÁSZ KLUB ALAPSZABÁLYA

 

Az Árpád vezér Lovas- és Íjász Klub alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőben állapítja meg:

1.) Általános rendelkezések

Az  Árpád vezér  Lovas- és  Íjász  Klub  / a továbbiakban: egyesület /  az  önkéntesség elvén létrehozott  az  egyesülési  jogról  szóló  és  többszörösen  módosított 1989. évi   II.  törvény és a Ptk. 61-64. §-ai magánszemélyek, jogi személyek és ezek szervezetei által önkéntesen létrehozott önkormányzati elven működő nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet demokratikus szervezet.

Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjaiból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

A sportegyesület neve: ÁRPÁD VEZÉR LOVAS- ÉS ÍJÁSZ KLUB

jogállása:                       egyesület

székhelye:                     6500 Baja, Kölcsey u.7.

alapítás dátuma:            2002. augusztus 29.

pecsétje :  Íjász Szakosztály: négyszögletű

ÁRPÁD VEZÉR LOVAS- ÉS ÍJÁSZ KLUB ALAPSZABÁLYA

Az Árpád vezér Lovas- és Íjász Klub alakuló közgyűlésén alapszabályát a következőkben állapítja meg:

1.) Általános rendelkezések

Az  Árpád vezér  Lovas- és  Íjász  Klub  / a továbbiakban: egyesület /  az  önkéntesség elvén létrehozott  az  egyesülési  jogról  szóló  és  többszörösen  módosított 1989. évi   II.  törvény és a Ptk. 61-64. §-ai magánszemélyek, jogi személyek és ezek szervezetei által önkéntesen létrehozott önkormányzati elven működő, nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet demokratikus szervezet. Működése kiterjed az ország egész területére. Kiadásait tagdíjaiból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

A sportegyesület neve: ÁRPÁD VEZÉR LOVAS- ÉS ÍJÁSZ KLUB

jogállása:                       egyesület

székhelye:                     6500 Baja, Kölcsey u.7.

alapítás dátuma:            2002. augusztus 29.

pecsétje :  Íjász Szakosztály: négyszögletű  „Árpád  vezér  Lovas-  és  Íjász  Klub” felirattal, íjász emblémával

Lovas Szakosztály: négyszögletű „Árpád  vezér  Lovas-  és   Íjász  Klub felirattal, lovas emblémával

A sportegyesület jogi személy.

2.) A sportegyesület célja tevékenysége. Az egyesület két szakosztályból az íjász, és lovas szakosztályból áll.

Az Íjász Szakosztály:

a.) Az íjász sportág népszerűsítése és folyamatos utánpótlásának biztosítása.

b.)  A  sportolás  szervezett   keretek  közötti   biztosítása,  a   szabadidő hasznos  eltöltésének szervezése

c.)   Természeti, környezeti, kulturális és történelmi értékek  megismertetése.

d.) /  Gazdasági,  vállalkozási  tevékenység végzése a célok eléréséhez szükséges pénzeszközök biztosítása céljából.

e.)   Társadalmi  egészségvédő programok  megvalósításának   elősegítése   és   ezekben   való közreműködés.

f.)   Az egyesület létesítményeinek üzemeltetése, karbantartása.

g.)   Természetismeretre,  honismeretre,  a  természethez való helyes viselkedési kultúrára való nevelés.

h.) Kapcsolattartás különböző társadalmi szervezetekkel.

i.) Törekvés nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, illetve azok megszervezésére.

j.) Hazai és nemzetközi eseményeken való részvétel, illetve azok megszervezése.

k.) A  sportegyesület  tagjainak  sportszakmai  képzése  és   a   rendszeres   sporttevékenység feltételeinek biztosítása.

 

 

A Lovas Szakosztály:

a.)  A   lovassportok   (díjlovaglás,  díjugratás,  fogathajtás  stb.) népszerűsítése  és folyamatos  utánpótlásának biztosítása.

b.)   A   sportolás   szervezett  keretek  közötti   biztosítása,  a   szabadidő  hasznos   eltöltésének szervezése.

c.) Természeti, környezeti, kulturális és történelmi értékek megismertetése

d.)  Gazdasági,  vállalkozási  tevékenység  végzése  a célok eléréséhez szükséges pénzeszközök biztosítása céljából.

e.) Társadalmi   egészségvédő  programok   megvalósításának   elősegítése   és   ezekben   való közreműködés.

f.)  Az egyesület létesítményeinek üzemeltetése és karbantartása

g.)  Természetismeretre,  honismeretre,  a természethez  való  helyes  viselkedési  kultúrára való nevelés.

h.)  Kapcsolattartás különböző társadalmi szervezetekkel

i.)  Törekvés nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, illetve azok megszervezése

j.) Hazai és nemzetközi eseményeken való részvétel, illetve azok megszervezése

k.) A  sportegyesület  tagjainak  sportszakmai   képzése   és    a   rendszeres   sporttevékenység feltételeinek biztosítása.

Az egyesület, működési céljaihoz szükséges pénzügyi fedezet előteremtéséhez adománygyűjtést végezhet, gazdasági vállalkozást folytathat. Az adománygyűjtést csak az egyesület részére kiállított írásbeli meghatalmazás alapján végezhet az egyesület nevében, és javára.

A szakosztályok működése:

A szakosztályok az egyesületen belül önálló működési szervezetek. A szakosztály nem önálló jogi személy, ezért önálló vagyonnal nem rendelkezik, azonban a szakosztályi feladatok ellátásához szükséges egyesületi vagyonnal, és bevétellel önállóan gazdálkodik. A szakosztály, által meghozott döntések nem lehetnek ellentétesek az egyesület szerveinek határozataival, és az egyesület céljaival. A szakosztályok a szakosztály tagokból, és a szakosztály vezetőkből áll, aki egyben elnökhelyettesi tisztséget is betölt az egyesületben. A szakosztályvezető megválasztására, és visszahívására az elnökség tagjainak választására vonatkozó szabályt kell alkalmazni. A szakosztály tagjai, és a szakosztály vezetői az egyesület tagja. A szakosztályok évente legalább egyszer, egyébként szükség szerint szakosztálygyűlést tartanak, amit a szakosztályvezető hív össze, és vezet. A szakosztálygyűlést össze kell hívni, ha annak összehívását, a szakosztály tagságának 1/3-a, avagy az egyesület közgyűlése, elnöksége, felügyelő bizottsága kezdeményezi. A szakosztálygyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit a szakosztályvezető és két hitelesítő tag ír alá. A szakosztálygyűlések összehívására, határozatképességére, menetére, a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. A szakosztálygyűlés határoz a szakosztály által benyújtandó pályázatokról, a szakosztályok működéséhez szükséges pénzügyi eszközök felhasználásáról, a szakosztály tevékenységéhez szükséges eszközök beszerzéséről, karbantartásáról, minden más ügyben a szakosztályvezető határoz. A szakosztálygyűlés határozatai az egyesület közgyűlésének jóváhagyásával, a szakosztályvezető határozata, az elnökség jóváhagyásával válik érvényesé. A közgyűlés, és az elnökség a szakosztályi határozatokat a következő ülésén bírálja el, halaszthatatlan ügyben, rendkívüli ülést kell összehívni. Ha a szakosztály pályázatok, vagy adományok útján bevételre tett szert ez más egyesületi célra nem vonható, el, és az egyesület jogutódnélküli megszűnése, vagy kiválás esetén, is a szakosztálytagok között osztható fel. Veszteséges szakosztályi gazdálkodás esetén ennek okát az elnökség, és a felügyelő bizottság kivizsgálja, és erről tájékoztatja a közgyűlést. Az egyesület könyvelését, úgy kell vezetni, hogy abból a szakosztályok által felhasznált, működtetett pénzeszközök vagyoni javak követhetőek legyenek.

3.) Tagsági viszony létrejötte

Az egyesület tagjai a természetes és jogi személyek, valamint ezek csoportosulásai lehetnek.

Tagsági viszony kitöltött, személyesen aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezhető amelyben meg kell nevezni azt a szakosztályt is, amelynek belépését követő tagja kíván lenni. Az egyesület tagja egyszerre két szakosztálynak is tagja lehet. A felvételről az elnökség egyhangú határozattal dönt. Amennyiben a belépési nyilatkozat aláírása, illetve benyújtása után az elnökség 30 napon belül nem nyilatkozik, a tagsági viszony automatikusan létrejön. A belépés elutasítása csak írásban lehetséges, az elutasítást nem kell indokolni. Elutasítás esetén a belépni szándékozó 30 napon belül a közgyűléshez írásban fellebbezhet. A fellebbezést a közgyűlés következő ülésén bírálja el. Ha a tagsági jogviszony az elnökségi határozat, vagy hallgatása alapján létrejött, a tagsági jogviszony létrejöttét követő 30 napon belül a felügyelő bizottság, írásban a közgyűlésnél kezdeményezheti a tagsági jogviszony felülvizsgálatát, amelyet a közgyűlés a következő ülésén bírál el. A közgyűlés felvételt kimondó határozatáig a tagsági jogviszony szünetel, a felvételt elutasító határozat esetén a tagsági jogviszony a közgyűlési határozat napján szűnik meg. Az alapító tagok esetében belépési nyilatkozatnak számít az alapító nyilatkozat, illetve jelenléti ív aláírása

4.) A tagsági viszony megszűnik:

a természetes személy halálával, a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, az elnökségnek írásban benyújtott kilépő nyilatkozattal (kilépéssel,) a tagsági jogviszony a kilépő nyilatkozat benyújtásának napján szűnik meg, a nyilatkozatot indokolni nem kell, kizárással, az egyesület megszűnésével,

Az egyesület kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon:

az egyesület érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget. Az alapszabály, és az egyesület vezető testületei által hozott döntéseket és rendelkezéseket szándékosan megsérti szándékos vagy súlyos gondatlanságból eredő károkozás esetén az egyesület tagjaival szemben tanúsított összeférhetetlen magatartás miatt. Kizárást legalább két rendes egyesületi tag valamint a felügyelő bizottság az elnökséghez benyújtott írásbeli indítványával kezdeményezheti, a kizárásról az elnökség 8 napon belül írásban határoz. A kizárás vagy ennek elutasítása esetén az érintett tag, a kizárást kezdeményező tagok, és a felügyelő bizottság 30 napon belül a közgyűléshez fellebbezhet. Kizárás esetén a tagsági jogviszony a közgyűlés döntéséig szünetel.  A fellebbezést a közgyűlés következő ülésén bírálja el. A tagsági jogviszony a kizárást kimondó elnökségi határozat jogerős emelkedésének napján, fellebbezés esetén a közgyűlési határozat napján szűnik meg. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal vagy jogutódjával el kell számolni.

5.) A sportegyesület tagjainak jogai

Az egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

Az egyesület rendes tagjait megillető jogok:

tanácskozási és szavazati joggal részt vehet a közgyűlésen az egy tag egy szavazati elv szerint, tisztséget viselhet az egyesületben, sportegyesület  tagjainak  javaslattételi   joguk van,   felvilágosítást    kérhetnek   a   tisztségviselőknél  a sportegyesületet érintő bármely kérdésben. A közgyűlés és az elnökség köteles mindazokat a kérdéseket megtárgyalni, és azokról érdemben határozni, amelyeket a  tagok legalább 1/3-a kezdeményez, igénybe  vehetik   a   sportegyesület    szolgáltatásait,    használhatják    a    sportegyesület rendelkezésére álló helyiségeket, felszereléseket és eszközöket,

f.) részesülhetnek az egyesület által nyújtott kedvezményekben.

6.) A tag kötelezettségei:

Köteles minden tag az egyesület céljainak megvalósítása érdekében a többi taggal együttműködni, köteles az alapszabályban foglaltakat, az egyesületi szervek határozatait betartani, kiemelt kötelezettsége valamennyi tagnak az egyesülettel vagy az egyesületi tagokkal szemben keletkezett fizetési kötelezettségeknek pontosan eleget tenni. Minden tagnak kötelessége az egyesület közgyűlése által meghatározott tagdíjat az egyesület pénztárába befizetni, ennek elmaradása esetén, ha a második írásbeli felszólítást követően sem tesz ennek eleget tagsági jogviszonya, a második felszólítást következő napon elnökségi határozattal megszűnik. Az  egyesület  tagjai  kötelesek  tevékenyen közreműködni a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. A sportegyesület vagyonának és eszközeinek megóvása. A sportágak jellegében adódó biztonsági szabályok betartása.

7.) Pártoló és tiszteletbeli tagok jogai, és kötelezettségei.

Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagjait megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amik a rendes tagokat, azonban nincs szavazati joguk az egyesület közgyűlésein nem viselhetnek tisztséget az egyesületben a közgyűlés a rendes tagoktól eltérő tagdíjfizetési kötelezettséget állapíthat meg részükre, a pártoló, és a tiszteletbeli tagsághoz nem szükséges rendes egyesületi tag ajánlása, erről az elnökség ajánlás nélkül is határozhat, az egyesület rendezvényein való részvétel, az egyesület sporteszközeinek és létesítményeinek használata. Tanácskozási  joggal  részvétel az egyesület közgyűlésén, részesülhetnek az egyesület általnyújtott kedvezményekben,

e.)     a sportegyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.

f.) A sportegyesület alapszabályának betartása.

8.) Az egyesület szervezete:

 Közgyűlés

Elnökség

Felügyelő bizottság

9.) A közgyűlés:

Az egyesületi önkormányzat legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

Hatáskörébe tartozik:

az alapszabály megállapítása és módosítása az éves gazdálkodási terv, költségvetés meghatározása, a végrehajtott előző évi tevékenységről szóló ez irányú beszámoló megvitatása és elfogadása, az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztása és visszahívása, az elnökség által készített program tervezetek, munkatervek megvitatása elfogadása, az elnökség és a felügyelő bizottság éves beszámolójának az elfogadása, az egyesületnek más társadalmi szervezethez való csatlakozás, az egyesület jogutódnélküli megszűnésének kimondása, a belépés megtagadás, illetve a kizárásra vonatkozó elnökségi határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések elbírálása, a tagdíj és a belépési díj mértékének  meghatározása, az egyesület vagyonának 1/3-át meghaladó szerződés vagy kötelezettségvállalás jóváhagyása,

A közgyűlés működése:

Minden tag egy szavazattal rendelkezik, mások helyettesítése nem lehetséges.  Határozathozatal nyílt szavazással történik, de a közgyűlés az elnökség, vagy két tag indítványára titkos szavazást rendelhet el, az általa indokoltnak látott esetben. A személyi kérdésekben a közgyűlés titkos szavazással határoz. A közgyűlés a határozatokat, ha törvény vagy az alapszabály ettől eltérően nem rendelkezik a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve a személyi kérdésekben hozott határozatokat, mert ebben az esetben szavazategyenlőség esetén a közgyűlés sorshúzással határoz. A vezető tisztségviselőket (elnökség, és a felügyelő bizottság tagjait) legalább 2 rendes egyesületi tag ajánlása alapján a közgyűlés választja meg 5 évre, a közgyűlés erről vita nélkül határoz Az a személy tekinthető megválasztottnak aki a szavazatok több, mint felét megszerezte, szavazategyenlőség esetén sorshúzás dönt. A vezető tisztségviselő visszahívására ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni. A vezető tisztségviselő tisztségéről, a közgyűléshez intézet írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat. Tisztsége a lemondás benyújtásának napján szűnik meg.

A közgyűlés 2/3-os szótöbbsége szükséges:

a.) az alapszabály megállapításához, módosításához,

b.) az egyesület feloszlásának kimondásához,

c.)  más szervezethez való csatlakozáshoz, illetve azzal történő egyesüléshez,

d.) az egyesület vagyonának 1/3-át meghaladó szerződés vagy kötelezettségvállalás jóváhagyásához,

e.)az  egyesület szétválásához,

f.) a feltételhez kötött adományok elfogadásához. A közgyűlést minden évben legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés).  A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlés üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a közgyűlés által megbízott elnökhelyettes vezeti. A közgyűlés üléseit az egyesület székhelyén tartja, de más helyre is összehívható a közgyűlés. Az elnökség a közgyűlést köteles összehívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, a felügyelő bizottság, illetve ha azt a tagok 1/3-a a napirend közlésével írásban kéri. A közgyűlés helyét idejét, és napirendjét is tartalmazó meghívót a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal korábban a tagoknak írásban meg kell küldeni a pártoló, és tiszteletbeli tagoknak is. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha az elnökségben vagy a felügyelő bizottságban üresedés történik. Ezen kívül az elnökség, és a felügyelő bizottság bármikor rendkívüli közgyűlést hívhat össze indokolt esetben, összehívására a rendes közgyűlés összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közgyűlés a meghívóban feltüntetett kérdések vonatkozásában tárgyalhat és határozhat, de megtárgyalhat és határozhat olyan kérdésben is, amely a meghívóban nem szerepel, de annak megtárgyalásához a határozatképes közgyűlés egyhangúan hozzájárul. A közgyűlés ülésein a tagokon kívül az által meghívott személyek vehetnek részt. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak legalább 50 %+1 fő megjelent. Határozatképtelenség esetén újabb közgyűlést kell tartani 8 napon belül, de ugyanazon a napon újabb közgyűlés nem tartható, amely a megjelentek számára tekintet nélkül  határozatképes. A megismételt közgyűlés helyét, és idejét az eredeti közgyűlés meghívójában kell feltüntetni, a megismételt közgyűlés ugyanazon napirendi pontok vonatkozásában határozhat, mint az eredeti közgyűlés. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlés elnöke, jegyzőkönyv vezetője és a közgyűlés által kijelölt 2 hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés döntéseit, ennek tartalmát időpontját hatályát, a döntést támogatók, és ellenzők arányát. Ebbe bármelyi egyesületi tag betekinthet, és saját költségén másolatot készíthet. A közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés előtt ki kell hirdetni, az egyesületi iratokat, az egyesületi tagok megtekinthetik, és arról másolatot kérhetnek. Az elnökség, és a felügyelő bizottság üléseiről az előbbiekben írtak alapján szintén jegyzőkönyvet kell vezetni. Az elnökség minden év május 31. napjáig köteles az éves egyesületi beszámolót a közgyűlés elé terjeszteni, amely megvitatás után, nyilvános szavazással és egyszerű szótöbbséggel hagy jóvá.

10.) Az elnökség

Az elnökség az elnökből, és két elnökhelyettesből áll. A két elnökhelyettes egyike a lovas, a másik az íjász szakosztály vezetője. Az elnökség tagjait a közgyűlés 5 évre választja.

Az elnökség hatáskörébe tartozik:

Minden olyan kérdés eldöntése, amelyet az alapszabály nem utal a közgyűlés hatáskörébe

Tagfelvétel:

Az egyesület céljaként meghatározott programok előkészítése. Az egyesület éves munkatervének előkészítése, és végrehajtása, valamint erről a közgyűlés tájékoztatása. Az elnök beszámoltatása az egyesület tevékenységéről. A közgyűlés összehívása, meghívó kiküldése, és a nyilvánosság évenkénti hivatalos tájékoztatása helyi lapban. A közgyűlés, és az elnökség által hozott határozatok kihirdetése. Az elnökség irányítja az egyesület működését a közgyűlés határozatainak megfelelően, kialakítja az egyesület munkaszervezetét. Az éves költségvetés és mérlegbeszámoló készítése. Az egyesület gazdálkodásának irányítása. Döntés díjak, jutalmak, tiszteletdíjak odaítéléséről. Ügyrendi ügyekben határozathozatal. Alkalmazottak javadalmazásának megállapítása, és a munkáltatói jogkör gyakorlása. Az elnökség az egyesület nevében a közgyűlés által meghatározott összegig pénzügyi kötelezettséget vállalhat, és szerződést köthet, ezt meghaladó kötelezettségvállalás a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Az elnökség tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Az elnökség működése:

Az elnökség üléseit az elnök, hívja össze és vezeti. Össze kell hívni az elnökség ülését abban az esetben, ha azt az elnök, vagy legalább egy elnökségi tag, a felügyelő bizottság, vagy az egyesületi tagok 1/3-a napirend megjelölésével írásban kezdeményezi. Az elnökség összehívására szóló meghívót a napirend közlésével együtt a kitűzött időpont előtt legalább 3 nappal korábban írásban kell az elnökségi tagoknak eljuttatni. A napirendben nem szereplő ügyet az elnökség csak akkor tárgyalhat meg, és határozhat benne, ha annak megtárgyalásával az elnökség egyhangúan egyetért. Az elnökség halaszhatatlan ügyben 3 napnál korábbi időpontra is összehívható szóbeli közlés útján, ha a határozatképesség így is biztosítható. Az elnökség határozatképes, ha ülésén valamennyi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén, 3 napon belül újabb ülést kell tartani, és ezt mindaddig ismételni kell, amíg valamennyi tagjának jelenléte nem biztosított. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal nyílt szavazással történik. Az elnökség negyedévente legalább egy ülést tart, de szükség szerint bármikor összehívható. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezet, amelyet valamennyi tagja aláír, az elnökség működése során keletkezett iratokba az egyesület tagjai betekinthetnek, és arról saját költségükön másolatot kérhetnek. Az elnökség ülésein, tagjain kívül az általa meghívott személyek, és tanácskozási joggal a felügyelő bizottság tagjai vehetnek részt Az elnökség döntéseiről a közgyűlésnek, és a felügyelő bizottságnak számol be.

11.) Az elnök feladatai

Az egyesület működésének irányítása, így különösen képviseli az egyesületet bíróságok és más hatóságok, valamint a nyilvánosság előtt gondoskodik  az alapszabály és az egyesület szervei által hozott határozatok betartatásáról, a közgyűlés és az elnökségi határozatok végrehajtásának biztosítása, az elnökség üléseinek összehívása és vezetése, a közgyűlés ülésein való elnöklés, vezeti az egyesületi tagokról a nyilvántartást.

12.) Az elnökhelyettesek feladata.

 Szervezik az egyesület működését az általános érvényű jogszabályok és belső rendelkezések előírásai szerint. Feladatuk a gazdálkodás és a vagyonkezelés irányítása, feladatuk a tagdíjak beszedése és kezelése, valamint a pénzeszközök, és egyéb vagyonok kezelése nyilvántartása, segítik az elnök valamint a közgyűlés munkáját, biztosítják a működésükhöz szüksége adminisztratív feladatok ellátását. Az elnök felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesítik az elnököt.

13.) A Felügyelő bizottság

A felügyelő bizottság a közgyűlés által 5 évre választott elnökből és 2 tagból áll. A felügyelő bizottság határozatképességéhez valamennyi tagjának jelenléte szükséges, határozatait egyszerű többséggel nyílt szavazáson hozza. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök az ülésre szóló napirendet is tartalmazó meghívót, az ülést megelőző 3 napon belül írásban juttatja el a felügyelő bizottság tagjainak. A napirendben nem szereplő ügyet a felügyelő bizottság csak akkor tárgyalhat meg, és határozhat benne, ha annak megtárgyalásával a felügyelő bizottság egyhangúan egyetért. A felügyelő bizottság halaszhatatlan ügyben 3 napnál korábbi időpontra is összehívható szóbeli közlés útján, ha a határozatképesség így is biztosítható. A felügyelő bizottság évente legalább 2 ülést köteles tartani, de ülései szükség szerint a közgyűlés, az elnöke, vagy bármely tagjának indítványára bármikor összehívható. Határozatképtelenség esetén 3 napon belül újabb ülést kell tartani, és ezt mindaddig ismételni kell amíg valamennyi tagjának jelenléte nem biztosított. Üléseiről jegyzőkönyvet vezet, amelyet minden tagja aláír, és abba az egyesületi tagok betekinthetnek, és saját költségükön másolatot kérhetnek. Ülésein, tagjain kívül csak az általa meghívott személyek vehetnek részt. A felügyelő bizottságban nem viselhet tisztséget az, aki az elnökség tagja és azok hozzátartozója.A felügyelő bizottság folyamatosan ellenőrzi az elnökség tevékenységét, az egyesület gazdálkodását, vagyon és pénzkezelését, az elnökség vagy az elnök kérésére soron kívüli vizsgálatokat is lefolytathat. Ellenőrizheti, ill. vizsgálhatja az egyesület könyvelését, a közgyűlésnek tartozik beszámolni évente legalább egy alkalommal, a közgyűlés a felügyelő bizottság véleményezése után szavazhat az elnökség által előterjesztett határozati javaslatról, és a költségvetés elfogadásáról, ellenőrzi az egyesület működését az alapszabály és a határozatok betartását, az egyesületen belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és tagsági jogvitákban egyeztetést végez, összehívhatja a közgyűlést, amennyiben olyan jogsértést, vagy az egyesület számára hátrányos döntést tapasztal, amely másként nem orvosolható és a közgyűlés összehívását az elnökség megtagadja tag kizárását kezdeményezheti az elnökségnél. Az egyesület gazdálkodásának ellenőrzése során tapasztaltakról elsőnek az elnökséget kell értesítenie.

14.) Az egyesület képviselete.

Az egyesület képviseletére az elnök, és az elnökhelyettesek jogosultak. Az egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt az elnökség tagjai minden estben az elnökség, az alapszabályban meghatározott esetekben a közgyűlés jóváhagyásával létesíthetnek. A képviselők ketten együttesen rendelkeznek az egyesület számlája felett is. Az Íjász Szakosztályt a Magyar Íjász Szövetségben Papp József f elnökségi tag képviseli. A Lovas Szakosztályt a Magyar Lovas Szövetségben Kapotsné Papp Csilla képviseli.

15.) Az egyesület gazdálkodása.

 a.) A  tagok  által   befizetett  tagdíjak,  valamint  minden,   a  közös  célt  szolgáló  befizetés  az egyesület   vagyonát   képezi.  Az egyesület vagyona   oszthatatlan.  Az egyesületi tagság bármilyen  módon  való  megszüntetése  esetén  a  tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

b.) Az  egyesület a  tagok által befizetett tagdíjakból, a  tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg   a   külső   támogatók   által    juttatott    összegekkel   gazdálkodik.   Az   egyesület gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. Az egyesület vezető tisztségviselőit az egyesület érdekében végzett tevékenység után költségtérítés illeti meg.

c.) A  tagsági  díjakat   az  egyesület  elsősorban  fenntartási,  ügyviteli  költségek,  valamint  az egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

 d.) Az  egyesület  éves   költségvetés   alapján  gazdálkodik.  Az egyesület  tartozásaiért saját vagyonával felel, a Tagok azonban csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

e.) Az  egyesület  megszűnése  esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az egyesület feloszlatással szűnik  meg,  vagy  a  felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célokra kell fordítani.

f.) Az egyesület működéséről külön jogszabályok előírásai szerint üzleti könyveket kell vezetni és  azokat  az  üzletév  végén  le  kell  zárni.  Az üzletév végével, a  képviselő  az egyesület gazdálkodásáról   a    közgyűlés   számára   mérleget,   a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

g.) Az egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a  lehető  leghatékonyabban  és  legrövidebb időn  belül  az  elérni  kívánt  cél  támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

16.) Az egyesület megszűnése.

Az egyesület megszűnik megszűnésének közgyűlés általi kimondásával. Más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesüléssel /beolvadással/. A bíróság által elrendelt megszüntetésével. A megszűnés bíróság által történő megállapításával.

17.) Vegyes rendelkezések.

 a.) Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

b.) Az  egyesület  politikai  tevékenységet  nem  folytat,  politikai  pártoktól  független,  azoktól támogatást  nem  fogad  el  és  pártokat  a  maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá  országgyűlési  képviselőjelölteket  nem  állított  és nem támogatott a választásokon és a továbbiakban sem fog.

c.) Az egyesület döntéshozatalában nem vehet részt az a személy, akinek közeli hozzátartozója, élettársa  a  határozat  alapján  kötelezettség  vagy  felelősség  alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

d.) Az  egyesület  működése  során  keletkezett  iratokat az egyesület elnökének történt előzetes bejelentés  alapján  megtekinthetik  az  egyesület  tagjai,  támogatói és mindazon személyek, illetve szervezetek, akiknek ehhez jogos érdekük fűződik, és az iratokról saját költségen másolatot kérhetnek.

e.) Az  egyesület  alapszabályában   foglaltak  hivatalos  értelmezésére  az  egyesület  elnöksége jogosult. Az elnökség állásfoglalása valamennyi tagra kötelező. Az  alapszabályban  nem  szabályozott  kérdésekre  az  egyesülésekről  szóló  1989.évi II.tv. rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

 18.) Jogorvoslat

Az egyesület bármely szervének törvénysértő, vagy alapszabályba ütköző határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalát követő 6 hónapon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolás előterjesztésének helye nincs.

A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A peres eljárás elkerülése érdekében az egyesületi tagok egymás közötti, illetve a tagok és az egyesület közötti jogviták esetén első fokon a felügyelő bizottság határoz, a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül. Bírósághoz csak a felügyelő bizottság elutasító döntése után fordulhat az egyesület tagja.

19.) Az egyesület felügyelete

 Az egyesület felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Az egyesület feletti adóellenőrzést a székhely szerinti adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését pedig az Állami Számvevőszék végzi.

 20.) Záró rendelkezések

Az egyesület az alakuló közgyűlésén az 1989. évi II. törvény 3§(4) bekezdésének megfelelően kimondta megalakulását.

Az egyesület a Bács-Kiskun Megyei Bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő végzésével jön létre.

A jelen Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Ptk VI. fejezetének 7. címe, az 1989. évi II. törvény.

Jelen alapszabályt az egyesület a 2002. augusztus 29. napján összehívott közgyűlésen fogadta el.

Kelt Dusnokon, 2002. augusztus 29-én napján.

Papp József

elnök

Ügyvédi ellenjegyzés:

Alulírott, eljárásra meghatalmazott jogi képviselő Ifj. Dr. Faragó Gyula ügyvéd (6237 Kecel Erdő. 5/b. szám) aláírásommal igazolom, hogy a jelen okirat mindenben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, valamint a szerző felek kinyilvánított akaratát tartalmazza, és az aláírások valód igazságát is tanúsítom.

Kalocsa 2002. 08. 29. napján